Húsz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település bekerült a kormány új vidékfejlesztési programjának kísérleti szakaszába, Jász-Nagykun-Szolnokból azonban egyetlen falu vagy város sem került be az első körbe. A Szent István Vidékfejlesztési Program térségenként évi egymilliárd forintos fejlesztési keretet ígér, ám egyelőre több fontos részlet tisztázatlan: nem tudni pontosan, mikor érkezhet meg a pénz, hogyan osztják el a települések között, és mekkora beleszólásuk lesz a helyieknek a döntésekbe.
A Tisza-kormány szeptember elején jelentette be a Szent István Vidékfejlesztési Program elindítását, amelyet a korábbi pályázati rendszerektől eltérő, hosszú távú fejlesztési modellnek szánnak. Az első, kísérleti szakaszban tíz mikrotérség száz települése vesz részt. A kiválasztott térségek összesen csaknem 97 300 lakost képviselnek, az ott élők egy főre jutó átlagos jövedelme pedig a kormány közlése szerint 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
Borsod-Abaúj-Zemplén különösen jól járt a kiválasztás során: a tíz mintatérség közül kettő is a megyében található. A „Tiszaújváros vidéke” elnevezésű csoportba Berzék, Kesznyéten, Kiscsécs, Köröm, Prügy, Sajóhídvég, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada és Tiszalúc került be. A „Gönc vidéke” térség tíz települése Abaújvár, Fony, Göncruszka, Hernádpetri, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Regéc, Tornyosnémeti és Zsujta.
A névsor egyik érdekessége, hogy sem Tiszaújváros, sem Gönc nem szerepel a támogatandó települések között, miközben a két mikrotérséget róluk nevezték el. Szintén figyelemre méltó, hogy a Tiszaújvároshoz sorolt települések egy része földrajzilag inkább a Taktaköz és Szerencs környékéhez kötődik. Ez arra utal, hogy a programban használt mikrotérségi elnevezések nem feltétlenül követik a járási vagy a hagyományos tájegységi határokat.
Tiszaújvárosnak csak a környéke kap forrásokat, a város lakóinak egyelőre meg kell elégedniük a vasúti személyszállítás újraindításával
A program első körébe a Nyírbátor vidéke elnevezésű mikrotérség is bekerült: Bátorliget, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse és Terem lakói vehetnek részt a helyi fejlesztési elképzelések rangsorolásában. A nyírségi településeken is olyan kérdések kerülhetnek előtérbe, mint az utak és a közvilágítás állapota, a vízmegtartás, valamint az egészségügyi és gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése. A valódi tét azonban itt is az lesz, hogy a helyiek véleménye mennyiben befolyásolja majd a döntéseket, és az általuk fontosnak tartott beruházásokhoz rendelkezésre áll-e ténylegesen a szükséges forrás.
Miközben Borsod két, Szabolcs-Szatmár-Bereg pedig egy mikrotérséggel került be a kísérleti programba, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből egyetlen települést sem választottak ki. Ez azért is szembetűnő, mert a megyében számos olyan, alacsony jövedelmű, elöregedő vagy jelentős infrastrukturális gondokkal küzdő település található, amely megfelelhetne a kormány által ismertetett szempontoknak.
Jász-Nagykun-Szolnok megyének nem jutott a program pénzeiből
A hivatalos tájékoztatás szerint a kiválasztásnál nemcsak a jövedelmi és fejlettségi mutatókat vették figyelembe, hanem a településszerkezetet, a gazdasági jellemzőket, a természetföldrajzi adottságokat, valamint az energia- és fejlesztési lehetőségeket is. Arról azonban egyelőre nincs részletes, nyilvánosan megismerhető indoklás, hogy pontosan miért ez a száz település került be, más, hasonló helyzetű térségek pedig miért maradtak ki.
Jász-Nagykun-Szolnok számára ezért a kísérleti program nem az azonnali támogatás, hanem a 2027-re ígért országos kiterjesztés miatt lehet fontos. A kormány tervei szerint 2027. augusztus 20-ától már mintegy 2174 vidéki település és 1,85 millió ember kapcsolódhatna be a rendszerbe. Az első tíz mikrotérség tapasztalatai alapján alakítanák ki azt a módszertant, amely később a jászsági, nagykunsági és Tisza-menti települések fejlesztési lehetőségeit is meghatározhatja.
A program egyik legfontosabb ígérete, hogy a települések lakói nem csupán kedvezményezettként jelennek meg, hanem beleszólhatnak abba is, mire költsék a rendelkezésre álló pénzt. A kiválasztott térségekben fejlesztési testületeket hoznak létre helyi szereplők és szakemberek részvételével. Ezek feladata lesz a térségi stratégia elkészítése, a helyi igények összegyűjtése és a megvalósítható projektek szakmai előkészítése.
A már előkészített elképzeléseket a térségben élő, legalább 16 éves állandó lakosok rangsorolhatják. A támogatásból utak és járdák újulhatnak meg, korszerűsíthetik a közvilágítást, közlekedési és vízmegtartási beruházások indulhatnak, de egészségügyi, gyermekellátási, közösségi, energetikai és turisztikai fejlesztések is megvalósulhatnak.
Nyirbátor polgárai örülhetnek, jelentős fejlesztések várhatóak a település környékén
A Szent István Program elvileg nem váltja ki a Magyar Falu Programot, a LEADER-pályázatokat vagy az európai uniós támogatásokat, hanem azok mellett teremtene újabb lehetőséget. A kormányzati elképzelés szerint tíz településből álló térségenként évente egymilliárd forintos keret állna rendelkezésre. Egyelőre azonban nem világos, hogy ezt az összeget egyenlően osztják-e el, minden településen megvalósul-e legalább egy beruházás, vagy a közösen kiválasztott, nagyobb térségi fejlesztések vihetik el a forrás jelentős részét.
A program indulását az is beárnyékolta, hogy a Telex beszámolója szerint több kiválasztott település polgármestere csak a sajtóból vagy a közösségi médiából értesült arról, hogy bekerültek az első körbe. Volt olyan településvezető, aki hivatalos tájékoztatást még nem kapott, és azt sem tudta, milyen szempontok alapján választották ki a faluját.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a program legfontosabb alapelve éppen a helyi részvétel lenne. Ha valóban a települések saját igényei határozzák meg a fejlesztéseket, akkor kulcskérdés, mikor kezdődnek meg az egyeztetések a polgármesterekkel, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és a helyi lakossággal.
Borsod-Abaúj-Zemplén húsz kiválasztott települése most jelentős lehetőséget kapott, de az ígéretek valódi értékét az mutatja majd meg, hogy mikor és milyen feltételekkel érkezik meg a pénz. Jász-Nagykun-Szolnokban pedig arra érdemes választ keresni, miért maradt ki a megye az első körből, és mely településeknek lehet esélyük a 2027-re tervezett folytatásban.
Forrás: a program hivatalos ismertetése, Telex, Portfolio.
Illusztráció: MI, Borsod24, Nyírbátor
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
